A családapák kirándulnak



Képzeljük bele magunkat most, húsz év távlatából, az 1983-as év, döglõdõ államszocializmust építõ magyar világába! Most csak kattintok egyet az egérrel vagy a TV távkapcsolójával, máris a GOLD-szex csatornán vagyok. A csecsszopók is a pornót szívják magukba anyatej helyett. Na, de akkor? A határon elkobozták a megspórolt valután vásárolt szex lapokat, kazettákat. A csóró magyar agyonmásolt meztelen nõket és szeretkezési aktusokat bemutató, ill. ábrázoló fényképeken kérõdzve onanizált, maszturbált a redves kollégiumi és iskolai WC-ékben, egy-egy csonkig szívott rigón (cigarettacsikken) kérõdzve. Csak halvány-lila, borgõzös képzelgéseink voltak a nyugat kuplerájos, keménypornós világáról. A szürke, melós-nemzedék fiatalon összeházasodott, hogy legyen külön-bejáratú szex-partnere. Aztán a szocpolt és a kedvezményes lakást áhítozva rögtön csináltak egy-két gyereket, máris beleszürkülve a kötelezõ házi szexbe…

Na, mármost mi szerencsések, a proli és kispolgári rétegen szerencsével, ésszel, kitartó munkával, szorgalommal vagy ügyességgel felülemelkedõ újgazdagok kiszabadulván ebbõl a taposómalom országból, a szocialista világ legvidámabb barakjából hírtelen belecsöppentünk a sexipari csúcs-technológia még vidámabb barakkjába. Már a Thai gépen hozták stewardessek a gyönyörû, színes prospektusokat, tele a szex-bordélyok ajánlataival. A kultúr-csemege mellé a legfinomabb ingyen-italokat vedelhettük, számolatlan… Hát, istenemre mondom az indiai páriáktól, mocsoktól bûzlõ tipródás után, ez maga volt a paradicsom ígézete. Kellõen elbódulva és fellelkesülve készülõdtünk a leszálláshoz.

A csodálatos, légkondicionált bangkoki reptéren pillanatok alatt átmentünk a vámon, és a hordárok felpakolták málháinkat a légkondis buszra. Húsz perc alatt a szállodában voltunk. Hát, bizony mondom, a szemem-szám elállt a szobaberendezéstõl. Két díszesen letakart ágy, két külön toalett-asztalka, rajta magukat kínáló kurvák fényképes ajánlataival, telefonszámokkal. Mellette minibár, tele itallal, nassolnivalóval. Aztán a csupa márvány hatalmas fürdõszoba!. A kádban mindenféle vizet okádó kis szórófejek. Nem mertük bekapcsolni, mert nem tudtuk, mire valók. Ma már minden jobb sorsra érdemes hazánkfiának van házi pezsgõfürdõje. Aztán a zuhanyfülkében szintén ezek a csapok! Kiderült, hogy ezek a masszírozó, dögönyözõk… Szóval, ez maga volt a mennyország. Egy hét alatt annyira beleszoktunk, hogy ríva hagytuk el a sexvilág hét csodáját. A hazatérést egyenesen a paradicsomból való kiûzetésnek fogtuk fel.

Még a fürdõszobánál idõzve: minden nap új fogkeféket, fogkrémet, szappanokat, sampont, hajvédõ nylonsapkát kaptunk. Milyen a magyar! Hoztunk mi magunkkal hazulról szappant, fogmosó eszközöket, sampont! Nosza, szépen elpakolgattuk a napi tisztálkodó eszközöket. Jó lesz az otthon ajándéknak, vásárfiának! Mellé pakoltuk a repülõgéprõl elcsent szemtakaró maszkot, a finom velúrpapucsokat, stb-et, lopott kanalat, pohárkákat, tányérkákat… szóval, gyûjtögetõ életmódot folytattunk, na!

Mindjárt, hogy lemálháztunk, bevonultunk a fürdõszobába. Én a zuhany alá álltam, Péter meg lekuporodott a reterátra (WC). Mivel klausztrofóbiás vagyok, szokásom szerint a fülke függönyét nem húztam el. Elkezdek zuhanyozni, szappanozom magam, közben forgatom a kis bizgentyûket, Hát, erre hatalmas sugarakban ömlik a falakból a masszír-dögöny vízfüggönye, sugara elemi erõvel egyenesen kilövellve a WC-én kuporgó, nagydolgát végzõ Péterre. Az meg ijedtében felugrik, és anyaszült meztelen rohan ki a szobaajtón, ordítva: csõtörés, segítség! A szobainas pillanatok alatt a helyszínen volt, és lecsillapította a kedélyeket. Hát, így ismerkedtünk meg a masszírozó-dögönyözõvel.

A királyi palotában
Másnap délelõtt autóbuszra ültünk és egyenesen a királyi palota együtteshez hajtottunk. A bejárat elõtt leparkoltunk és a díszes kapun át betódultunk az aranykupolák városába. Idegenvezetõnktõl megtudtuk, a palota egy részét a királyi család lakja, s ha szerencsénk van, megláthatjuk õket. Nem volt szerencsénk, de annyi szépet láttunk! Mindjárt feltûnt, hogy a szépen faragott, mázas cserepekkel kirakott, dúsan aranyozott palotatetõk ereszetén ezernyi szélharang csilingel. Idegenvezetõnk elmondása szerint a madarak elriasztására vannak a csengettyûk. A pirosra, zöldre, lilára és mindenféle színre festett oszlopokon nyugvó palotácskák, mintha az ezeregy éjszaka mesekönyvének lapjairól elevenedtek volna meg! Ámultunk és bámultunk!

Bementünk a tizenöt méter hosszú Arany-Buddha szentéjébe. A színaranyból készült csodatevõ Buddha-szobor lenyûgözött bennünket. A hívõk simogatták, és körben elhelyezett perselyekbe rakták az ajándékpénzeket. A két hatalmas talp szanszkrit jelekkel megírva, impozáns látványt nyújtott. Itt, a talpak mellett lehetett fényképezkedni! Utána voltunk az ezer Buddha templomában. Itt egyforma, félméteres arany Buddhák sorfala között araszoltunk a belsõ szentélyben trónoló harminc méteres arany, ülõ Buddha szobráig. A szentélyben szertartáspapok sürögtek-forogtak. Itt is lehetett fényképezkedni. Aztán átmentünk a Sziámi Múzeumba. Csak ámultunk és bámultunk ennyi szépség, porcelánfestmény, drágakövekkel kirakott ivóserlegek, koronák, vértek, kardok és míves festett, faragott bútorok láttán.

A palota-múzeum megtekintése után megebédeltünk a palota hatalmas éttermében, majd folytattuk a palota-együttes felderítését. Megnéztük a mûtavon álló márvány hajót, melyen a király név- és születésnapi bankettjét szokták tartani. Aztán elvonult elõttünk a harminckét bivaly és elefánt vontatta, királyi trónussal felszerelt hintó. Megtekintettünk az elhalt királyok múmiáit tartalmazó hatalmas, márvány sztúpát, és a látogatás végén szembetaláltuk magunkat a jade Buddhával. Ez, a jádekõbõl kifaragott, másfél méteres kis Buddha a négy évszaknak megfelelõen van mindig felöltöztetve. Egy-egy átöltöztetés nemzeti ünnepszámba megy errefelé.

Az élményektõl elpilledve szállodánkba hajtottunk, megtisztálkodtunk a masszír-dögöny kádjainkban, és felfrissülve ültünk vacsorához. Vacsora után felmentünk a bárba Péterrel, és eliszogattunk egy kicsit. Azon morfondíroztunk, hogy s mint lehetne ezeknek, a csábhölgyeknek a kegyeit jutányos áron igénybe venni. De, még csak a tervezgetésig jutottunk el. A fárasztó nap után nyugovóra tértünk és a paradicsomba repítõ kéjes álmainkban meztelen hurikkal szeretkeztünk végkimerülésig.

A reggeli 8-10 között volt, szokás szerint svédasztal. Mivel 10 órakor volt az indulás, mindenki akkor jött le, amikor elkészült a reggeli toalettjével. Én már 8-kor beólálkodtam, mivel korán-kelõ vagyok, míg Péter javában húzta a lóbõrt. Telirakva bendõmet a legjobb falatokkal, kimentem a szálloda elé. Le s föl sétálgattam gyönyörködve a számtalan kirakatban. Szemlélõdésemet fiatal, csinosabbnál csinosabb nõk zavarták meg, leszólítva s folyton ezt ismételgették: „rumnamba, rumnamba?”, és kis noteszt meg ceruzát toltak orrom alá. Megunva az állandó zaklatást, felmenekültem szobámba, és méltatlankodva mondom Péternek:
– Te, Péter, mi a francnyavalyát akarnak ezek a némberek Tõlem? Folyton rumnambáznak! – Péter erre óriási röhögésben tört ki.
– Nem tudod, te tényleg nem tudod?
– Miért, mit kéne tudnom?
– A rum namber az a szobaszámot jelenti. A szobaszámod után érdeklõdnek, hogy mikorra menjenek hozzád kefélni.
– Szûzmárjauramisten, én marha! Hogy mit hagytam ki? –óbégattam, fejemet ököllel püfölve. Péter így vígasztalt
– Ne törõdj semmivel, Valamelyik este elmegyünk egy kuplerájba!
– Jó, az, baba lesz – oldódtam fel, s lesiettünk a túrázó motorral ránk váró buszunkhoz.

Az úszópiac

Buszunkkal az úszópiacra vivõ csatorna kikötõjében parkoltunk le. Mindenféle finomságokat és szuveníreket árusítók asztalkái kínálták portékáikat. Kíváncsiságból egy roston sült tintahalat vettem. Máig a számban van az íze, aromája. Csodás kis nass volt. Beszállva csónakunkba, végigmentünk az úszópiacig tartó pár kilométeres csatornán. Jobbra-balra a parton cölöpházak, bodegák a vízen, félig a szárazon. Ezek az emberek itt születtek, itt tengetik életüket, s ide dobják bele a hullájukat a krokodiloknak… ilyen az élõ anyag körforgása.

Az utazás során messzirõl csodás látványt nyújtott az aranyváros és a vízben tükrözõdõ sziluettje. Sok helyen hatalmas fatörzsek voltak vas-ácskapcsokkal összekapcsolva és lehorgonyozva. Mint megtudtuk, ezek a teák fák, a legjobb építõanyagok. Erõsebb a vasnál és nem rozsdásodik meg soha, mint a vas. A cölöpházakból kis sajkáikon árusok kanyarodtak mellénk, friss gyümölcsöt, szuveníreket tukmálva ránk. Aki bedõlt nekik és bevásárolt, az már az úszópiacon a félannyiért megkapható ugyanazon árukról lemaradván mérgelõdhetett balfácánságán.

Kikötve az úszópiacon, óriási tutajokon fából ácsolt piaccsarnokban találtuk magunkat. Én vettem két faragott-fa nassolnivalót tároló, kínáló tálkát, meg egy mûvészien faragott teakfából készült tálcát, melyet három elefánt tart a hátán. Húsz év múltán is az asztalomon állnak, s naponta megrakom õket finom falatokkal. Az ebédet az úszópiacon költöttük el. Az étterem a nyugodt, sima víztükrön himbálódzott, békességet árasztva magából. Halk thai zeneszó mellett ebédeltünk. Udvarias pincérek szolgálták fel a fogásokat. Nagyon ízletes echte, thai ételekkel tömtük tele korgó gyomrunkat, s finom thai borokkal öblítettük le azt.
Ebéd után elmentünk egy vidámparkba. A vidámpark egy orchideaparknak és egy lepkefarmnak is otthont adott. A bejárati fõkapu elõtti téren mutatványosok feküdtek az elefántok elé, és azok átlépdeltek rajtuk, az ormányukra kapták õket és átrepítették a másik elefánt hátára, meg efféle trükköket láthattunk, s természetesen fel lehetett ülni a szelíd nagy böszme állatokra. Köszönöm, de ebbõl nem kértem, viszont elindultunk az orchideaparkba. Volt mit nézni! Milliom egy színû és fajtájú orchideát láttunk, s kis befõttes üvegekben potom 10 dollárért 50 gyökereztetett dugványt lehetett vásárolni. Volt, aki vett is. A lepkefarmon az aprólyukú háló alatt ezerszám röpködtek a csodálatos pillangók, másztak a hernyók. Volt, amelyik éppen bábozódott, de láttunk a bábból lepkévé változó szépséges teremtések újjászületését is. Aztán egy nagy üveg terráriumban két hatalmas óriás skorpiótól szörnyedhettünk el. Lehetett gyönyörû lepkés pólókat vásárolni, amit meg is tettem. Vettem egy gyönyörû pillangókat ábrázoló batik képet is. Máig ott lóg szobám falán, a thai utazás örök mementójaként.

Miután így kigyönyörködtük magunkat, meguzsonnáztunk egy kerthelységben, illatos virágok között, virágszirom-teát szürcsölve. Uzsonna után színházi elõadás következett. Elõször egy echte thai esküvõt játszottak el, élethûen, sok zenével, tánccal. Olyasféle volt ez, mint a mi ecseri lakodalmasunk. Utána szünet, nassolás, italozás és következett a thai boksz. Itt láttunk elõször élõben igazi thai bokszot. Hat vagy nyolc páros mutatta be tudományát. Aztán szemfényvesztõk, fakírok, légtornászok és majomidomárok produkálták magukat. Este 18 órakor indultunk vissza Bankokba. Tusolás vagy jacuccizás, átöltözés, vacsora. Tíz órakor takarodó, mert másnap fárasztó nap elé nézünk.
Reggeli után indulás egy krokodilfarmra. Életem elsõ, de nem utolsó krokodilfarm látogatása emlékezetes marad számunkra. Már a kapuban orrfacsaró bûzt éreztünk. A kis bébi krokodiloknál kezdtünk, akiket csirketetemekkel etettek. Egy-egy láda csirketetemet bezúdítottak nekik, és aki kapja marja, óriási verekedés közepette estek neki a finom falatoknak.

Utána átmentünk az óriási hím krokodilokhoz. Itt rácsos drótkerítéssel védtek bennünket az esetleg partra kiheveredõ állatoktól. Egy döglött, bûzlõ lótetemet cincáltak, téptek az éhesebbek. Undorral néztük a jelenetet. Némelyek fényképeztek. Margitkánk is felkapaszkodott a drótkerítésre, lábfejeit a kerítéslyukakba beleakasztva és csattogtatta a gépét. Nem messze tõle egy méteresre tátott pofájú hímkrokodil napozott. Aztán hirtelen összezárta a pofáját. Ágyúdörejszerû hang robbant bele a monoton zajba. Margitka az ijedségtõl félájultan hátrahõkölt, azonban jobb lábának túracipõje beleakadván a kerítéslyukba, fejjel lefelé lógva, mintegy krokodileleségnek felkínált csirke, vergõdött sipítozva.

A krokodil elkezdett lassú mozdulatokkal felé kacsázni. A helyzet pillanatok alatt tragikomikussá kezdett válni. Ketten az erõsebb és segítõkészebb férfiak közül odaugrottak a dróthálón himbálódzó némberhez, és hóna alá nyúlva letépték a kerítésrõl. A fél pár cipõje a kanyi krokodil mohó pofájában landolt. A sírógörcsöt, kapó útitársnõt még a krokodil és gyíkbõr bolt árukínálata sem tudta megvigasztalni. Ugyanis az intermezzo után bemenekültünk az árudába. Sokan közülünk az izgalmakat lereagálandó, mindenféle krokodil és gyíkbõr holmikat vásárolgattak. Ki kabátot, ki egy táskát, tárcát, retikült, vagy kikészített gyíkbõrt. Én is vettem két gyíkbõr övet, amik még ma is kiszolgálnak. Míg útitársaink zöme a vásárlással kötötte le magát, addig mi Péterrel, s pár férfitársunkkal az ingyen bárpultot támadtuk meg, és sûrû poháremelgetésekkel erõsítgettük háborgó gyomrunkat, és próbáltuk visszanyerni öntudatunkat.

Az ebédet néma csendben ültük végig. Belegondoltunk, hogy mi is járhattunk volna így. Délutánra szabadprogram volt kiírva. Éva néni összehívva bennünket, sejtelmes arccal adott egy écát.
– Útitársak, a sofõr potom öt dollárért fejenként egy titkos szex-bemutatóra viszi el azokat, akiket érdekel. Én nem tudok róla, szabadidejükben azt csinálnak, amit akarnak. Akit érdekel, vegye meg a jegyét a sofõrnél – mondta, és eltávozott.
Mondanom sem kell, hogy mind a huszonheten, még a 82 éves Lüsszi néni is kíváncsi volt a bemutatóra.
Valójában, a sofõr nagy titokzatosan egy pincelebujhoz vezetett bennünket, és azt mondta, õ kinn marad a buszban, ha végeztünk, visszavisz minket a szállodába, ha razziáznak, akkor viszont nem ismerjük egymást. Na, ez jó volt indulásnak. A teremben egy félkör-alakban elhelyezett széksor volt, középen forgószínpad. A jegyek kezelésekor mindenki kapott egy deci whiskyt szódával, jéggel és egy nagy papír-zsebkendõt vagy törölközõt Furcsán meredtünk rá. Gondoltuk, ha meleg lesz jó lesz az izzadságot letörölni a homlokunkról. Egy frászt! Más volt a rendeltetése!

A diszkrét, sejtelmes félhomályban, halk zeneszó mellett lassan elfoglaltuk helyeinket és megkezdõdött a produkció. Elõször a rávetõdõ lila fénycsóvában egy thai szépség kezdett el vonaglani, s darabonként lefejteni magáról ruhadarabjait, a harisnyáját, a bugyiját. Aztán félfekvõ helyzetben ráült a forgó dobogóra és a hostesek által behozott banánt kezdte el a hüvelyébe feltolni. Egyiket a másik után. Szájtátva figyeltük. Mikor végzett a produkcióval, terpeszbe állt, s hüvelyizmai ütemes mozgatásával elõvarázsolta bensejébõl a hüvelyváladékkal bõségesen átitatott banánokat. A hostes feldarabolta õket, és körbekínálta az elülsõ sorban ülõknek Mohón faltuk a hüvelyben tunkolt banánszeleteket. Aztán jöttek a produkciók sorban.

Volt, aki üveggyöngyöket tüntetett el a hüvelyében, volt egy másik, aki borotvapengéket szippantott be az asztalkáról és a végén egy madzagra fûzve húzta elõ õket teste rejtett zugából. És jött a cigis produkció: a hüvelyébe szorított cigarettát meggyújtatta valamelyik elõl ülõvel, és mélyeket szippantva hatalmas slukkokat tüdõzött, azaz hüvelyezett le az égõ cigaretta füstjébõl. A füstöt az orrán engedte ki. Itt én is áldozatul estem a produkciónak, mert egy félig elszippantott cigarettát kivett a hüvelyébõl és a számba nyomta. Életemben nem volt cigi a számban. Rémületemben mélyen leslukkoltam, és hatalmas köhögésben törtem ki. Azt hittem, kiokádom a tüdõmet. De nem volt megállás. Jöttek a lányok a kólásüvegekkel. Ha nem látom, nem hiszem el: kezünkbe adta a lezárt kólásüveget, tapogassuk meg! Utána lehelyezte a földre, s a hüvelyével lepattintotta a zárókupakot, majd kiszippantotta a hüvelyével a nedût.

Utána valamelyik vállalkozóval megfogatta, hogy húzza ki belõle az üveget, és a legnagyobb megdöbbenésünkre beszippantotta az egyén kézfejével együtt az üveget is. Na, mire nagy nehezen kihalászta az üveget belõle, akkor mutatta, hogy nyissa ki a száját. Õ pedig fölé állva az elõbb beszippantott hüvely-váladékkal, vizelettel keveredett kólát az illetõ mohó ajkai közé csurgatta. Volt, akinek a gallérja mögé is került a nedûbõl.
Ezután jöttek a páros produkciók. Két lány egymással leszbikus szex-jelenetet adott elõ natúrban, egészen az élvezésig. Azután jött a boy and boys, fiú a fiúval. Itt már forrósodott a hangulat. A gyönyörû fiútestek felajzották még az idõsebb hölgyeket is. Mindenünnen nyögések és hörgések hallatszottak. Volt, aki már most magához nyúlt és maszturbálni kezdett. Aztán jött a csúcspont: egy férfi és egy nõ teljes hosszantartó szerelmi jelenetet adott elõ, elõjátékostól, orális és anális szexszel fûszerezve. Ekkor már én is marokra fogtam bíborlándzsámat és lassú kéjes élveztetésbe, kezdtem. Most értettem meg igazán, mire kaptuk a hatalmas törlõkendõket. Mire a színpadon végeztek az aktussal és a férfi hatalmas durungjából a nõ szájába spriccelt a szerelmi nedû, mi is beleélveztünk üres whiskys poharainkba, és a törlõkendõvel megtörölve elélveztetett hímtagjainkat, a törlõkendõt a pohárba gyûrtük, s a köztünk meztelenül suhanó hostesek tálcájára raktuk.

Miután lassan mindannyian kiélveztük a szex-látvány minden mozzanatát, a sort két férfi és egy nõ jelenettel zárták. Ahol elõször az egyik férfi hüvelyen keresztül közösült a nõvel, míg a nõ a másik hímtagját szopta. Aztán a merevvé váló szerszámmal a nõ ánusához settenkedett, és máris beledöfte vérvörös bíborlándzsáját. Pár perc összmunka után, a nagydarab néger hanyatt feküdt, a nõ beleült hatalmas falloszába és a másik férfi ugyanabba a lyukba helyezte saját durungját… egy lyukra játszottak. Ezzel a jelenettel zárult a bemutató. Elsötétedett a szín, eltûnt a forgószínpad. Kigyulladtak a lámpák, és bûntudattal, vegyes szégyenkezéssel, egymás tekintetét kerülve, ódalogtunk ki a szabad levegõre, hogy buszunkba menekülve eltávozzunk ebbõl a gyehennából.
Sajnos annyira kimerítettük potenciálunkat, hogy estére már semmi kedvünk nem maradt a kupleráj látogatására.
– Sebaj Péter, majd Patayán bepótolunk mindent – vigasztaltam magunkat és a maradék whiskynket elszopogatva mély álomba merültünk.

Pataya

Pataya az óceán partján fekvõ üdülõváros. A szex-turizmus felhõtlen élvezõinek paradicsoma. A fehér, tiszta homokos partú lágy, langyos tengervíz végig a part mentén fürdésre alkalmas. A szállodák nincsenek egymástól elkerítve, az egész egy nagy édenkertre hasonlít. Minden üdülõvendég használhatja az összes part-menti létesítményt. Valóban testi és lelki felüdülést jelent itt nyaralni. A szórakoztatásról pedig istenigazából gondoskodnak. Annyira figyelmesek, hogy a mi kerthelységeinkhez hasonlatosan echte német weinstubék és sörözõk, anglomán pubok, cseh, lengyel kiskocsmák, sõt kapaszkodjanak meg, már magyaros vendéglõt is találtunk, magyar személyzettel, benne magyar táncos-lányokkal (kurvákkal).

Az elsõ nap, napozással, szörfözéssel és más szórakozással telt el. Este aztán nagy izgalommal készültünk a Transzvesztiták színházába. Óriási volt a beharangozó reklám és a felhajtás. Az elõtérbe való bejutás elõtt mindenkit finoman megmotoztak, a fényképezõmasinákat, videókat elkobozták, és megõrzésre egy kis szekrénybe zárták. Ugyanis a film és hangkazettákat meg lehetett vásárolni. Nem engedték az üzlet rontását. Belépve a színházterembe, elfoglaltuk kényelmes ülõ helyeinket, és máris kezdõdött az elõadás.
A színpadon egymást követték a gyönyörûbbnél gyönyörûbb hamvas-bõrû, tökéletes alakú, nõnek látszó fiúk. Teljesen szõrtelen karjuk, lábuk, szépséges arcuk, hatalmas fekete mandulavágású szemük elbûvölt bennünket. Érdekes fejhangon énekeltek, amolyan se nõi se férfi, inkább fiús hangon. Amerikai muzikelekbõl adtak elõ dal- és táncbetéteket, blokkokat. Volt azonban a vége felé valódi thai népdal és néptánc is. Az egésznek a bukéja a finom erotika, lágyvonalú elegancia volt. Nem voltak durva, meztelenkedõ, naturalista jelenetek. Mûvészetet kaptunk a javából, és mégis valami sejtelmes, megfoghatatlan belsõ remegést, szexuális késztetést éreztünk.

Mikor befejezõdött az elõadás, az elõtérbe kijöttek ezek a csodabogarak, és lehetett velük fényképezkedni, csókot váltani, egy-egy ölelés erejéig megszorítani õket 10 dollárért. Hiába a biznisz, az biznisz. Péterrel rettenetesen belelkesedve rágerjedtünk a fiúból lett lányokra, s most már nem volt kecmec: elhatároztuk, hogy hatalmasra duzzadt herénket megorvosoltatjuk valamelyik kéjbarlangban. Mondanom sem kell, hogy a fõúton egymást érték a szex masszázs szalonok, kirakatában ültek a masszázshölgyek, nyakukban a számuk és a tarifa összege. Aztán tovább menve lépten-nyomon hívogató emberkék nyomták kezünkbe az ingyen belépõjegyeket a bárokba, ahol már a kiéhezett, felajzott szex-turistákra vártak a kéjhölgyek. Mentünk tovább, s egyszer csak nagy betûkkel világított a felirat: BOY and BOYS.

– Na, ez az! – kiáltottuk egyszerre. – Ide betérünk.
Jól választottunk. A hatalmas placcon asztalok álltak, mellettük hokedliszerû ülõzsámolyok. Középen forgószínpad. A nesztelen surranó pincérek rögtön ingyen itallal kínáltak bennünket, majd fehér noteszlapokat és ceruzát hagytak az asztalon. Whiskynket kortyolgatva kigúvadt szemekkel meredtünk a színpadra. Nem akartunk hinni a szemünknek. Egymás után léptek a forgószínpadra a Transzvesztiták színházában megcsodált lány-fiúk, vagy fiú-lányok, s meghajolva távoztak, majd kéjes heréket dagasztó zene mellett már anyaszült meztelen egyenként vonultak a forgószínpadra, nyakukban egy számmal.

Mindenféle pózokat csináltak: gyönyörû ánusukat széttárva hajlongtak, és szépséges arcocskáikkal tekintgettek ránk. Aztán a pincérek sorra az asztalokhoz léptek és újabb italt tettek le, majd az üres lapra írt sorszámokat összeszedve elvonultak. Minden noteszlap hátulján ott volt az asztal száma. A pincér kisvártatva visszajött egy ajánlattal: 10, 20, 30, 40, stb. dollár. Elkezdõdött az árverés, de mégsem egészen a pénz döntött, mert minden licitnél fel kellett állni a licitálónak, s ha nem tetszett a felkínálkozó cicababának, akkor a másik licitáló maradt benn a körben. Így bizony mi meg sem próbálkoztunk ezekkel a gyönyörû mûvésznõ fiúkkal, mert a gatyánk is ráment volna a licitre. Hanem mikor már elfogytak a drága áruk, jöttek a kezdõk, az olcsó húsok.

Fiatal, teljesen szõrtelen, sovány, mondhatnám ösztövér fiúcskák, kínálták testüket. El kezdtünk licitálni. Nekem 16 dollárért, Péternek 18-ért sikerült megszerezni álmaink vágyát, heréink csillapítóját. Miután az ezüsttálcán elküldtük a vételárat, visszajött a pincér egy-egy bilétával, amire a fülke száma volt írva. A fülkék oldalt sorakoztak az elfüggönyözött folyosókon. Félre húzva a függönyt remegõ lábakkal léptem be életem elsõ kuplerájos kurvájának szeparéjába.
A szobaközepét egy hencserszerû vízágy foglalta el. Mellette namaskára összetett kezekkel az általam kiválasztott hamvas-bõrû, tinédzserkorú hímringyó térdelt. Mindenütt lágy, borzongató erotikus illat terjengett. A fiú felállt, elém lépett, karjaival átfonta nyakamat és érzéki, soha véget nem érõ szenvedélyes csókot váltott velem. Majd gyûszûnyi pohárkában szerelmi bájitallal itatott meg, amitõl testem felhevült, és valami iszonyatos kéjvágy, kimondhatatlan üzekedési roham tört rám. A fiú térdre ereszkedett és csodálatos rózsaszín ánusát kitárva felkínálta magát. Én mögé térdeltem, s mint egy párzó állat kiszagoltam a gerjedelmemet egekig repítõ illatot. Nem tudom, milyen kéjvágyserkentõ kenõccsel volt bekenve a drága végbele, de teljesen megbolondított.

Vad kéjjel szagoltam, nyaltam, s mohó recés nyelvemmel végig csikiztem zárógyûrûjét, majd a hüvelyként szolgáló végbelének bevezetõ szakaszát. A legnagyobb kéjt az okozta, amikor óvatosan húztam ki nyelvemet, s az a végbélhez tapadva lassan kúszott kifelé, hogy kiérve belõle, gömbölyû fenekét csókokkal halmozzam el, tomporát simogassam, majd újra nekiálljak. Miután már ánusa és végbélnyílása megtelt nyállal, hirtelen benyomultam bíborlándzsámmal a tûzforró végbélbe. Ritmusra élveztem a fiatal testben, hatalmas sugárba kilövellve vulkánként kirobbanó ejakulátomat. Heréim duzzanata lejjebb lohadt.
Miután elsõ gerjedelmem kezdett lelohadni, teljesen rátapadva, hozzásimulva a drága testhez, lassan kijöttem belõle. Felajzott bíborlándzsám úgy állt, mint egy középkori bajvívó lovag dárdája. Ezután rövid szünet következett. Egy különös ízû teával kínált a kis kerub, amitõl a vérnyomásom legalább 280-ra szökött fel. Arcom kipirult, fülemben dobolt a vér. Esküszöm, hogy valami nagyon erõs búgatóport keverhetett az italomba. Mint késõbb megtudtam a johimbi fa kérgébõl, fõzik ezt a nemi gerjesztõt.

Ez után hanyatt feküdt és magára húzott, hogy hosszantartó édes nyelves csókokat váltsunk, csókszünetek közti ölelésekkel. 10 csók után lemásztam róla, õ pedig égnek emelte lábait, csípeit felhúzta és intett, hogy térdeljek combocskái közé. Egy tégelyre mutatott, melyben vazelinos kenõcs lehetett. Ebbe kellett tövig bemártani felajzott faltörõ kosként ágaskodó bíborlándzsámat. Aztán roham! A forró végbél lüktetve szívta be megmerevedett szerszámomat, heréim robbanásig feszülve megteltek ejakulátummal. Mikor már beljebb kerülve a tûzforró ánusba, elkezdtem ekecselni, akkor a lábait elõbb a vállaimra helyezte, majd derekamat átfogva magára húzott., s hosszantartó mély szenvedélyes csókban forrtunk össze. Ez addig tartott, míg vulkánként bele nem lövelltem tûzforró végbelébe ejakulátomat. Aztán addig maradtunk egybeforrva, míg egy diszkrét gong nem jelezte a pásztoróra végét.
Kibontakozva egymásból, egy illatosított nedves törlõkendõvel megtisztította kókadt, szextõl jóllakottan csüngõ péniszemet. Felkaptam rövidgatyámat, pólómat és egy tízdolláros borravalót hagytam hanyagul a hokedli szélére dobva megelégedésem jeléül. A drága fiú utolsó ölelésében még egy szenvedélyes csókot váltott velem, s elhúzta a függönyt, jelezve: az idõm lejárt.
Kábán botorkáltam ki a folyosóra, ahol az ugyancsak kábán botorkáló Péterbe botlottam. Cinkosan összekacsintva, egymás lapockáját lapogatva konstatáltuk, hogy feledhetetlen élményben volt részünk Péter szólalt meg elsõre. Eddig más nõre rá sem mertem ránézni, azt hittem az én nõm a világ köze. Hogy én mekkora marha voltam, rájöttem, hogy van más is.

–Na látod, mindent ki kell kóstolni – erõsítgettem megingott önbizalmát,– mert itt vagyok ugye én is: örök agglegényként, nem nõsültem meg, mert akkor nem tudtam volna a megunt nõimet cserélgetni…
– Hát ez az – dünnyögte Péter, – Ez az.
– Mert, hogy mi a nõ, egy ellõ tehén…
– Igazad van – jegyezte meg Péter, s rátett egy lapáttal. – Az én nejem bebiztosította magát a négy gyerekkel, aztán én meg, mint a járomba fogott ökör, termeljem a pénzt az eltartásukra.
– A nõk a legnagyobb zsebrákok! Sõt, továbbmegyek, tulajdonképpen minden feleség prosti a maga módján. A testét, a porontyait adja cserébe a férje által teremtett jólétért. Csakhogy ebbõl nehéz kiszállni. A kurvát kifizeted komám, aztán viszontlátásra, kiteszed a celládból, s bezárod elõtte az ajtót. Nincs visszaút.

– Hát, bizony komám gennyes dolog egy válás, meggondolja az ember a félrelépését – morfondírozott Péter, én meg adtam alá a lovat.
– Te is megnõsültél húsz évesen, a feleséged is húszéves volt, csinos, harmatos virágszál. Most negyven évesek vagytok. Te még férfierõd teljében vagy, a nõd meg megereszkedett mellekkel, visszeres lábakkal, büdös leheletével rád csimpaszkodik… csak ilyen kis világvégi túrákon tudsz lazítani!
– Hm… mondasz valamit, mondasz valamit – dörögte, aztán nem szóltunk többet. Hazaérve, zuhanyozás után ágyunkra vetettük magunkat, és mint a kicsavart citromok a plafont nézve, szótlanul hevertünk, míg az álom hímes szárnyaival be nem terített mindkettõnket.




Ajánló

Közeledett a születésnapom. Már szinte hagyomány volt, hogy a nagybátyámmal ezen a napon moziba megyünk. Így hát megnéztem a mozimûsort az interneten. Hosszasan böngésztem a filmek között, de egyik sem volt olyan, ami nagyon érdekelt volna. Elérkezett a várva várt nap és a nagybátyám délelõtt jött, hogy elvigyen a szokásos filmezõs napra. Már készen voltam, gondosan bepakoltam a táskámba mindent, amire szükségem lehet, és felöltözve vártam, hogy induljunk. S...

Homonap szülinap

Akkoriban a 30 as éveimben jártam.

Egy volt iskolatársam megkért, hogy készítsek róla képeket, mert szeretne hirdetésekre válaszolni. Akkor még nem volt internet. Társkereső hirdetések jelentek meg újságokban, és arra lehetett válaszolni levélben.

Mivel tanultam fényképezni, természetesen vállaltam. Elmentem hozzá, mert otthoni környezetben akarta a képeket. Ebben semmi kivetni való nem volt, hiszen egy társkereső hirdetésre válaszolt...

Egy régi barátom lakásán

Barbi és én elég régóta vagyunk már barátnők, neki már volt kapcsolata, de nem egészen úgy alakultak, ahogy azt, Ő szerette volna. Mindegyiknek az lett a vége, hogy összetörték a szívét és nálam kötött ki és én próbáltam lelket önteni belé. Nagyon sok időt töltöttünk együtt, Ő volt a legjobb barátnőm. Nekem valahogy nem jöttek össze a dolgok, nem voltam olyan bátor és vagány csajszi mint Barbi. Próbált nekem fiút keríteni, de én sokkal szívesebben t...

Egy hétvége története

Sanyi, akit ti Jóapa néven ismertek, most egy olyan gay sztorit hozott, amelyben elég sok minden folyik, de vér nem.

Haza felé tartok, éjfél már jócskán elmúlt. Sietek, kanos vagyok, könnyíteni akarok magamon úgy, ahogy a barátnõm nem tud segíteni rajtam...
Egyszer csak észre veszem, hogy 5 vállas srác követ. Lépteim gyorsítom, gyomrom összeszorul. Tempóváltozásom észreveszik, és õk is hozzá igazodnak. Megijedek. Vajon mit akarnak?
Lá...

Jóapa megmutatja

A nevem Kisfaszú Bálint. Egy szálkás magas fiú vagyok. Izmos a karom. Mivel szingli vagyok ezért sokat szoktam verni a farkamat. Egy nagy családban élek, ezért közös szobám van a bátyámmal, ezért otthon nem merem verni. Emiatt az iskolai öltözõben szoktam verni. Egy ilyen kis "veréssel" kezdõdött az egész történetem...
Egy nagyon unalmas nap elébe nézek, de van német órám. Halálosan tetszik a tanárom. Órák után lementem az öltözõbe, mert kanos volta...

Meleg tanárdiák szex


Szex linkek, ingyenes szex oldalak