Jóapa és a glory hole



Életem egy zsúfolt nagyvárosban éltem, elveszve a szürke hétköznapokban. Szinte minden napom ugyanúgy telt. Egy huszonéves fiatal srác vagyok, és tanulni jöttem ide. Sajnos viszont a befásult városi emberekkel nagyon nehéz barátkozni, ismerkedni. Talán ez vezetett egyre jobban ahhoz, hogy ne tudjam eldönteni mit is vagy kit is akarok valójában akarok valójában.
Voltak barátnõim, még akadt alkalmi kapcsolatom is, de valamiért nem hagyott nyugodni a gondolat. A másik nem.
Egyik magányos estémen épp magamban iszogattam mikor egy mámoros pillanatra elérve döntöttem. Elindulok az éjszakába és kiderítem. Hiába a szürke nagyváros, azért a péntek estébe belevágódva el lehet vegyülni. Most pont kapóra is jön hogy nem sok embert ismerek, és pár buszmegállóra az embertõl biztos hogy lehet találni olyan helyet ami segíthet tisztázni érzelmi dolgaimat. Gyors fürdés után el is indultam.
Nemsokára megtaláltam amit kerestem. A netes böngészõ által kínált hely nem volt feltûnõ. Semmi lámpa, vagy villogó felirat kiket is rejt a hely. Csak a benti zene basszusa szûrõdött ki halkan. Az ajtó kinyílt. Két egymást támogató srác jött ki vidáman, de annál nehézkesebben járva. Láthatóan jól érezték magukat. Én rögtön félre néztem, mintha csak várnék valakit. Az ajtó kinyílásával a zene is tisztán halható lett. Nem is rossz. Háttal az ajtónak álltam és gondolkodtam. Mi a fenére várok. Ha bemegyek abban nincs semmi, ha pedig nem jó a hely kijövök. Nem kötöznek meg.
A zene hangos volt de nem zavaróan, még hallottam, ahogy az ajtót a rajta lévõ rugó nyikorgó hangon visszahúzza és becsapódik. Kész. Bent vagyok, és a placc tele van férfiakkal, és van egy két lány is. De gondolom nem a pasik miatt. De vegyes társaságok is voltak. Egy rövid ideig álltam az ajtóban, és szerencsére amitõl féltem nem igazolódott be. Senki nem kapta rám föl a fejét, és ha nem tudom hova jöttem nem is tudnám milyen hely ez. Mindenki mint én is normál ruhákban voltak, semmi kirívó rózsaszín cucc. A töprengésemet egy hang szakította meg.
- Segíthetek?
A jobb oldalamon egy öltönyös nagydarab fazon, gondolom a biztonsági õr állt. Rájöttem nagyon rossz helyen álltam meg elmélkedni.
- Kösz, nem.
Próbáltam lazán kimondani, mintha nem elõször lennék itt, de szerintem veszett dolog volt. Rég levágta mi van.
A hely elég füstös és fülledt volt, az eddig otthon elfogyasztott alkoholmennyiséget egy kicsit jobban felpumpálta az agyamba. Valahogy még mégsem éreztem hogy oldott lennék. Az elsõ lépés meg volt nem is volt nehéz. Nézzük a többit.
A pulthoz botorkáltam. Nem voltak kevesen de nem volt tömegnyomor se. Épp ideális a tömegbe olvadáshoz. Utam a pultig már alapozta a információszerzést. Elég sok szembejövõ srác nézett meg, és mosolygott, Elég pozitívan hatott ez rám. Bár amikor valaki mellett közelebb mentem el, valahogy feszélyezett hogy a kézzel arrébbsodrás egy amolyan fizikai letapogatásként mûködik náluk. Rákönyököltem a pultra. Rögtön kiszúrt a fiatal csapos srác. Odajött hozzám, és mint egy gondolatolvasó, vagy csak az itt eltöltött idõ miatti rutin miatt megszólított.
- Elsõ?
Basszus, lebuktam. Pedig igyekeztem laza lenni. Mission Faild felirat villogott a fejemben.
- Ennyire látszik?!
- Ne aggódj... csak érezd jól magad.
Egy rövides poharat rakott elém, valami feles volt benne.
- Idd meg, erre a vendégem vagy.
- Kösz.
Bizalmat sugárzott a hangja, bele sem szagoltam, lehúztam az italt. Mint akit tarkón csaptak rögtön beütött a cucc.
- Ez kemény.
- Jó szórakozást!
Mosolyodott el. Emlékszem még kértem egy sört, de aztán kezdett szakadozni a kép. A pultnak háttal álltam támaszkodva, különben nem hiszem, hogy imbolygás nélkül meglettem volna. A zenére figyeltem, meg ahogy mások táncolnak, zsibbadó arcom néha elküldött egy-egy kósza mosolyt a felém érkezõk viszonzására, de ennél több valahogy nem jött össze. Talán, mert már nem is volt annyira tiszta a fejem.
A fene se tudja, mióta lehettem már bent, de a szükség szólított. Egy világító neon tábla jelezte a mosdót, könnyen észrevehetõ volt, neki is indultam. A járással nem volt gond, de nem mondtam volna egyenesnek.
Beérve az ajtó becsukódása után ismét halkabb dübörgõ lett a zene. A piszoároknál álltak páran, és habár volt az ötbõl kettõ szabad, én mégis a zárt fülkék közül a legszélsõt választottam. Amint beértem magamra zártam az ajtót. Elõhámoztam a szerszámom, és elkezdtem végezi dolgom. Elég hosszan, és most volt csak idõm körbe nézni. Baloldalt és szemben csempézett fal, ám oldalt valami vékony pozdorjaszerû anyag volt az elválasztó. Még nem is érdekelt annyira. Miután befejeztem, és elraktam hallottam, hogy a szomszéd fülkébe is érkezik valaki és õ is bezárja az ajtót. Csendben neszeltem, mintha kopogott volna, talán nekiment a falnak. Lehúztam a vécét. Már a zárat fogtam, hogy nyissak és induljak kifelé, de a fehérre festett falon egy eddig nem látott dolog tûnt fel, és nem is magától.




Ajánló

Történt egyszer, a barátomhoz mentünk kerti buliba. Már délután elkezdõdött az iszogatás, ahogy múlt az idõ, úgy az alkohol is jobban csúszott már le a torkomon. Barátnõm nem sokáig bírta látni az efféle állapotom ezért arra kért menjek haza , haza kísértem õt is elõbb. 10 óra körül szállingózott az idõ, mikor megérkeztünk a barátnõm kapuja elé, nem volt bátorságom részegen bemenni a házába, féltem meglátnak a szülei, azok pedig tovább informálód...

Meleg vágyak világa

Az úszás mindig lázba hozott. Szerettem, ahogy szeltem a vizet, és közben körül ölelt, és simogatott mindenhol. Ráadásul elég sok jóképû pasi mászkált a környéken. Volt egy szép izmos hátú pasas is, legalább egyszer biztos voltam benne, hogy rám nézett és megbámult. Kedvesen visszamosolyogtam, de félre nézett. Az úszástól teljesen kimelegedtem. Ideje volt letusolni, és haza ténferegni. Már hónapok óta nem voltam senkivel sem, és nagyon könnyen felizgultam, ...

Pipára vágták a számat

Snit 1:

Egyszer egy ismerõsöm említette, hogy a Ligetben megpróbálták leszólítani, de csak jót nevettem ezen.

Snit2:

Késõbb mikor egyszer a Liget felé jártam, gondoltam átvágok rajta. És láss csodát engem is le akartak szólítani. Persze nem álltam szóba senkivel csak sétáltam tovább. És közben azon gondolkodtam, hogy miért is jöttem erre.

Snit3:

Többször is jártam arra, de sohasem mentem b...

Népligeti homokosok

Kb 25 éves lehettem amikor az elsõ randimat egy újsághirdetés alapján megbeszéltem. Nagyon izgatottan vártam a találkozó napját szinte tûkön ültem. Végre elérkezett. 10 óra körül ért oda a lakásomra, nevezzük Lászlónak, én természetesen probáltam játszani több kevesebb sikerrel a nagy tapasztaltat, de ritka izgatott voltam. Úgy negyed óra beszélgetés és egy kávé után bementünk a szobába, és mire észbe kaptam volna már meztelen volt. Nem is teketóriázta...

Az első homo szexem



Az egyetemi évek egyik legjobb élménye volt a három hónapos külföldi vendégeskedés. A skandináv egyetemen lehetett pár órát hallgatni, de közel sem a hagyományos, itthoni elõadások voltak ezek. Az egyik ilyen, viszonylag interaktív elõadáson ismertem meg egy elsõ pillantásra is hiperaktív, vidám srácot. Német volt, de habitusát és vidámságát tekintve bármelyik mediterrán állam kedves bolondja lehetett volna. Az elõadás végeztével beszélgett...

Vad este Sanyival


Szex linkek, ingyenes szex oldalak