Érzéki izgalmak



Nem írtam vissza neki, sőt észrevétlenül ki is kapcsoltam a telefonomat, hogy elejét vegyem a további írogatásnak esetleg telefonálásnak, mielőtt a barátom gyanút fogna. Át kell gondolnom most ezt az egészet. Ez már nem teljesen arról szól, amit még az elején elkezdtünk.

Megijedtem. Én még nem készültem fel a szakításra a jelenlegi barátommal. Majdnem öt év után felrúgni mindent csak úgy...
Az az igazság, hogy nekem ez így megfelelt. A jelenlegi helyzet, hogy Niko-nál a szexet élhetem ki, a barátommal meg együtt lakunk és...a kapcsolatunk már inkább barátivá szelídült, de mindig mindenben számíthatok rá. Azon gondolkodtam, vajon érdemes-e ezt a biztonságot feladnom egy éppen lángoló szenvedélyéért? Ami lehet, hogy nem is fog olyan sokáig tartani, hiszen nem tudhatom mi lesz ezután. Hogy ha most Niko-t választom, vajon meg tudok majd bízni benne? Vajon nem mérgezi meg a kapcsolatunkat az a tény, ahogy összejöttünk? Végülis megcsaltuk a párjainkat. Nem hiszem, hogy én figyelmen kívül tudnám ezt hagyni. Lehet egy kapcsolatot ezek után bizalomra épülve kialakítani, ha már eleve hazugságok árán kezdtük el?
Ő túl jó pasi, észreveszik a nők. Mindig. Láttam akkor is milyen szemekkel vizslatták, mikor moziba mentünk, utána meg beültünk vacsizni. Sokan egyáltalán nem fogták vissza magukat annak ellenére sem, hogy az én kezemet fogta. Megnyalták a szájukat, kihívóan végigmustrálták és ehhez hasonló dolgok. Még a felszolgáló lány az étteremben is feltűnően kedves volt hozzá. Bár Niko látszólag erről nem vett tudomást, de akkor is. Vajon kell ez így nekem?

Pár napig most megpróbáltam kiiktatni őt az életemből. Ha hívott nem vettem fel és nem válaszoltam az üzeneteire sem. Nem adta fel, elég kitartóan ostromolt ezekkel. Mindvégig abban reménykedtem, hogy személyesen azért csak nem fog felkeresni. Mégsem vagyunk függetlenek. Tudom, meg kellet volna beszélnem vele, de előbb át akartam gondolni egyedül, magamban, hogy mit is szeretnék a továbbiakban.

.................................................

Este ismét összegyűlt a társaság a szokásos helyen. Gondolkodtam azon, hogy menjek-e, de aztán a fülembe jutott, ahogy Ami arról panaszkodik, hogy Niko már megint nem tud majd eljönni vele.
Már épp kezdtem fellélegezni, mikor megjelent. Amanda rögtön a nyakába ugrott, hogy mégis el tudott szabadulni, én azonban legszívesebben a föld alá süllyedtem volna. Azonnal a fejembe szállt a vér, de igyekeztem nyugodt maradni, legalább látszólag. Ölelés közben egy pillanatra rám nézett és ha szemmel ölni lehetne, minden bizonnyal nem élnék már... Dühöt, tanácstalanságot és csupa kérdést olvastam ki belőlük az alatt a pár másodperc alatt, amíg találkozott a tekintetünk.

Ott ült velem szemben, de én változatlanul nem mertem ránézni. Pedig végig magamon éreztem a kérdő tekintetét. Tudom, hogy előbb beszélnem kellett volna vele, nem pedig így látványosan eltávolodni, de még én sem tudom, mit akarok. Hogy mit mondhatnék neki.
Már kezdtem nagyon rosszul érezni magam és azon gondolkodtam, felállok és hazamegyek, mikor taktikát váltott. Látványosan a barátnőjével kezdett foglalkozni.
Magam sem értettem, de iszonyatosan rosszul esett, ahogy azt láttam, hogy Amit csókolgatja, ölelgeti a szokásosnál is többet. Úgy, ahogy engem szokott... ugyanolyan gyengéd volt vele, mint velem szokott lenni. És amikor azt láttam, hogy nyelves csókot váltanak...akkor úgy éreztem, mintha kettéhasadna a szívem. Görcsös érzés nyilallt a gyomromba.

A féltékenység érzését utálom a legjobban. Gyűlölöm, mikor felbukkan a lelkemben, tovább mérgezve az életem. Persze megpróbáltam minél jobban palástolni. Sem a barátom nem veheti észre, sem pedig ő. Na ez is amellett szól, hogy nem ő a nekem való ember. Az a fajta nő vagyok, aki nem szereti, ha eluralkodnak rajta az érzelmek. Igen, nő létemre mégis ilyen vagyok. Ha féltékenységet vagy egyéb erős érzelmeket kezdek táplálni valaki iránt, inkább félre vonulok. Rám ugyanis nem építő jelleggel hatnak ezek, hanem pont ellenkezőleg. Ezért nem is választok feltűnően jó pasit magam mellé páromnak. Mert a féltékenység jobban megbénít, mint bármi más érzelem. Azt pedig sajnos ilyen esetben szoktam érezni.

.....................................................

Döntöttem. Úgy döntöttem, lezárom. Ez már nem teljesen arról szól, hogy csak szeretők vagyunk és jól érezzük magunkat az ágyban. Ezt most kell abbahagyni, mielőtt még durvább lesz a helyzet. Az sms-ből ítélve ő is többet érez, az én féltékenységemből ítélve pedig teljesen egyértelmű én is.

Elővettem a telefonomat, hogy írja neki. Ahogy a kezembe vettem, láttam, hogy egy üzenet jött még az éjjel.
`Hajlandó vagy velem szóba állni és megmagyarázni, mi ez az egész? Azt hiszem, ennyit megérdemelnék.`
Visszaírtam neki, hogy ne haragudjon rám és hogy találkozzunk.
Megbeszéltük, hogy átmegyek hozzá.

Szótlanul nyitott ajtót én ugyanilyen szótlanul lépdeltem be. Eleinte ott volt az a kínos csend köztünk, amit valahogy egyikünk sem tudott az első kínzónak tűnő pár percben feloldani. Végül én szólaltam meg.

`Nézd...nem is tudom, hogy kezdjem...Az lenne a legjobb, ha befejeznénk ezt az egészet...`- csaptam egyből a közepébe, majd kissé félve ránéztem.
`És ezt pont most mondod, mikor kezdett komolyabbra fordulni a dolog? Nem gondolod, hogy előbb kellett volna ezen agyalni? Mikor még egyikünk sem érzett a vágyon kívül mást?`- tette karba a kezét.
`Pont ezért kell most véget vetni ennek! Már nem arról szól, ami miatt elkezdtük. És ami a legfontosabb: mindketten foglaltak vagyunk.`
`És úgy gondolod, hogy a mi kapcsolatunknak kell véget vetni a régebbi helyett? Nem látod, hogy mi sokkal jobban összeillünk?`
`De egy baráti társaságba járunk, sok embernek okoznánk ezzel fájdalmat vagy kellemetlenséget.`
`Van ilyen, hogy az ember később jön rá, ki is az, akivel együtt kell lennie. Előfordul az ilyen, hogy egy közeli ember lesz az. Nem tehetünk róla, hogy előtte rosszul választottunk.`
`Ne, ez nem fog menni. Tényleg túl bonyolult lenne a többiekkel is megértetni, elfogadtatni ezt. Jobb lenne, ha befejeznénk. És amúgy is, múltkor úgy láttam, Amanda eléggé kielégíti a vágyaidat. Honnan tudjam biztosra, hogy utána esetleg nem veszed igénybe majd ismét?`- sötétült el a szemem egy pillanatra, ahogy megint bevillantak azok a csókolózós képek az agyamba, mikor ott ültünk a pubban.
`Azért csináltam, hogy egy kicsit neked is rossz legyen! Hogy te is átérezd, amit én! Vagyis reméltem, hogy átérzed.`
`De én ezt nem akarom! Ez a legutálatosabb érzés a világon és csak rosszat tesz nekem! Nem tudok tőle gondolkodni, tisztán látni és teljesen elhomályosítja az agyamat. A barátommal maradok, mert rá nem vagyok féltékeny...`- jelentettem ki elszántan.
`Mert nem szereted! Így akarod leélni az életed? És nem gondolod, hogy neki is joga van a szerelemhez? Amit más esetleg meg tudna adni neki?`- vont kérdőre indulatosan.
`De emberileg nagyon szeretem! És ő is engem! Tudom, hogy nem vágyik másra.`
`Nem fair, amit csinálsz. Csalódtam benned. Jobb lesz, ha nem beszélgetünk többet. Én nem ilyennek ismertelek meg.`- nyitotta ki az ajtót, ezzel is jelezve, hogy ő lezártnak tekinti ezt a beszélgetést. És a `kapcsolatot` is.
............................................................

Már több napja semmi hír felőle. Mármint se egy sms, se egy telefon. És a szokásos összejöveteleken sem nagyon jelennek meg Amival egyetemben.
`Összeköltöznek.`- tudtam meg Max-től, mikor mi viszont megjelentünk kedvenc helyünkön. -`Amanda már félig átcuccolt Niko-hoz.` folytatta kicsit lehangoltan, miután már a sokadik sörén volt túl. Sőt, egy rövidet is betolt. Erre nekem is innom kellett legalább egy tequilát. Vagy inkább hármat. Az úgy jobb. Két összetört szív bánkódott most együtt. De természetesen nem mutattam és igyekeztem magamban is gondosan eltemetni ezt az egészet. Sikerülni fog.

Kínzó a hiánya, szabályosan fizikai tüneteket produkálok.
Na jó, elég volt a rinyálásból! Eldöntöttem, hogy ténylegesen is megpróbálok visszatérni a barátomhoz. Már sok ilyen témájú írást olvastam, hogy ha kicsit megerőlteted magad, akkor ez sikerülhet. Néhány írás arról szólt, hogy igenis, erőszakkal rá kell venned magad arra, hogy együtt legyetek, mert ami megfeneklett, csak így állhat vissza a normális kerékvágásba. Ha rendszeressé tesszük ismét a szexuális életet, a kettesben töltött időket, akkor újra igényelni fogja a tested a másik érintéseit. Kicsit meredeken hangzik, nem? Mi az, hogy `vegyünk erőszakot magunkon` meg `szokjunk vissza egymásra`?
Ezzel az egész elmélettel csak annyi baj volt, hogy én még jobban eltávolodtam a pasimtól.

Este szexi fehérneműbe csomagoltam magam, és úgy vártam haza a barátomat.
`Szia kicsim!`- jött be szokásosan, majd rám nézett és egyből kéjes mosoly ült ki az arcára. `Hmm...ez igen. Na gyere csak ide, te kis szexi!`- rántott magához.
Csókolgatni kezdett és durván simogatott. Tisztán érzékelhető volt, hogy a hiányom miatt követelőzőbbek a szokásosnál az érintései. Nem mondhatnám, hogy jólestek. Olyan volt, mintha kívülről szemlélném magam, mintha egy filmben lennék és csak tehetetlenül bámulnám az eseményeket. Mintha kicsúszna az irányítás a kezemből. Nem mondhatnám, hogy nagyon részt vettem az aktusban, inkább passzívan tűrtem. Igen, ez a legjobb szó rá.

Gyorsan lekapta rólam a fehérneműt és vadul markolászta, szívogatta a melleimet. Utána mindjárt rá is vetette magát a puncimra, ami nem mondhatnám, hogy nagyon nedves volt. Erőteljesen nyalt, én meg megpróbáltam kicsit irányítani a csípőmmel, hogy azért valamennyire jó legyen. Ezután felkúszott hozzám és már be is hatolt.
Szégyellem bevallani, de pár perc után megjátszottam egy orgazmust. Csakhogy legyen már vége. Jól sikerülhetett, mert ezután rögtön hangos sóhajtások közepette ő is elélvezett.
`Nagyon hiányoztál már... Ne éheztess ennyi ideig, jó?`- simított végig az arcomon, mikor már mellettem feküdt. -`De mindjárt újra kezdhetjük és akkor tovább fogom bírni.`- vette elő ismét a kéjes mosolyát. Nekem meg az jutott eszembe, hogy bármit csak ezt ne! Én még egyszer ezt nem akarom!
`Persze, majd máskor. Tudod, hogy holnap korán kell kelnem.`- hárítottam azonnal. Még ha nem is kellene, a látszat kedvéért esküszöm felkelnék most hajnalban.
Ahelyett, hogy rászoktam volna az érintéseire, még inkább el akartam kerülni őket.

Az együtt töltött éjszaka után kiábrándultan feküdtem oldalra fordulva és csak bámultam ki a fejemből. Egyáltalán nem elégültem ki, de ő mosolyogva szuszogott mellettem. Azon gondolkodtam, vajon én vagyok ennyire jó színész, hogy tényleg nem vesz észre semmit a bennem lezajló dolgokról? Mert ha igen, akkor most azonnal kérem a főszerepet a következő Hollywood-i sikerfilmben! De a szomorú valóság szerintem inkább az, hogy nem nagyon foglalkozik vele. Azért nem tűnik fel neki, mert nem is figyel rám annyira. Annyira meg végképp nem, ahogy Niko tette... Hogy minden egyes rezdülésemet érzékelte, figyelte és tudta is, hogy mi a jó nekem...Nem, nem szabad rá gondolnom. Ki kell vernem őt a fejemből, ha már a szakítás mellett döntöttem. Bár a barátomhoz való visszatérés most olyan távolinak és lehetetlennek tűnt, mintha egy tigrist akarnék házi cicává szelídíteni.

................................................

Buli Maxnál. Eldöntötte, hogy külföldön vállal munkát, ezért ezt egy házibulival ünnepeltük meg, amit ő szervezett. Persze mindenki sejti, hogy valószínűleg Amanda és Niko összeköltözése miatt menekül minél távolabbra, hiába is próbálja ennek az ellenkezőjét mutatni. Igazából nekem is megfordult a fejemben, hogy jól itt kéne hagyni mindent és mindenkit, tiszta lappal kezdeni egy idegen országban.

Épp erről faggattam Max-et némi pia társaságában, miközben fél szemmel mindig Niko felé pillantgattam.
Csak lestem, ahogy válogatás nélkül dönti magába az italokat, sőt még a füves cigibe is beleszív.
Eléggé elázott, már-már attól féltem, hogy eljár a szája, ugyanis elkezdett megjegyzéseket tenni. Nem sokan értették rajtam kívül, de láttam, hogy megüti a fülüket és komolyan attól tartottam, hogy színt vall. Ráadásul ez a mennyiségű alkohol egy erőszakosabb oldalát hozta ki, ami szintén nem nyerte el a tetszésemet.
Körbenéztem, hogy megnézzem, merre van a barátom. Szerencsére eléggé beszívott és szétcsúszott, ahhoz, hogy ezt el tudjam intézni... Komolyan már csak szánalmat éreztem iránta. Alig húszévesen, mikor megismerkedtünk ez még elment, bár akkor is utáltam, hogy drogozik. De most már pláne nem tudom tolerálni. Főleg, ahogy itt bódultan viháncol. Tényleg csak a szánalmat éreztem. És férfiként is igen sokat veszített a szememben.

Egy óvatlan pillanatban berángattam Niko-t a tágas fürdőszobába. Leültettem a WC tetejére és kulcsra zártam az ajtót. Igazából sejtettem, hogy halott ügy ilyen állapotában bármit is megbeszélni, de akkor ott csak az érdekelt, hogy ne lepleződjünk le.
`Miért csinálod ezt? Azt akarod, hogy lebukjunk?`- kértem számon idegesen. De ő csak fölényesen mosolygott.
`Félsz, mi? Nyilván nem akarod, hogy a tökéletes kapcsolatod befuccsoljon! De fölösleges aggódnod, az idióta pasidnak az se tűnne fel jelen állapotában, ha az orra előtt smárolnálak le!`
Durván beszélt és olyan szavakat használt, amik eddig nem voltak rá jellemzők, legalábbis józan állapotában. Látszott, hogy most kizárólag az a célja, hogy engem minél jobban megbántson. A lekezelő stílusa és a gúnyos hangneme pedig csak hab volt a tortán. Ideges lettem. Eléggé.
`Mi a faszért nem lehet ezt csak úgy lezárni? Ha? Igen, lefeküdtünk egy párszor, aztán megbeszéltük, hogy vége, kész! Nem kell ezt ennyire túldramatizálni! Mindkettőnknek ott a rendes párkapcsolata, azt kellene talán rendbe hozni!`- borultam ki.
Erre ő ismét lenézően figyelt egy kis ideig majd megszólalt.
`Sajnálom, hogy nem vagyok olyan gátlástalan, mint te. Én nem érzelmek nélkül dugtalak! De neked nyilván az életedben csak ezt az űrt kellett betöltetni valakivel, hogy stílusos legyek. Csak és kizárólag szexre használtál engem, semmi másra! És most elvárnád, hogy megköszönjem, hogy megtiszteltél a testeddel és csendesen mosolyogva arrébb álljak, mintha mi sem történt volna? Vagy mégis hogy gondoltad ezt?`

Csak néztem rá, ahogy dühvel fűtött szenvedéllyel beszélt és elemi erővel tört fel bennem a vágy. Mindaz, amit eddig visszafojtottam vele kapcsolatban most kijönni látszott. Nem tudtam tovább hazudni magamnak.

Az ölébe ültem és nagy hévvel csókolni kezdtem. Azonnal visszacsókolt, amin kicsit meglepődtem, mert azt hittem elutasító lesz. Egy mozdulattal lekaptam a pólóját, ő lecsúsztatta rólam a csőtopot. Türelmetlenül tapadt a melleimre, én meg csak arra tudtam gondolni, mennyire hiányzott a szenvedélyessége, az illata, az íze, az ajkai, az érintései...Mindene. Ahogy végigcsókolt a nyakamon, sóhajtozva túrtam a hajába és húztam szorosan magamhoz, hogy mélyen beszívhassam az illatát. Ekkor éreztem, hogy matatni kezd ott lent. Kicsit megemelt, lehúzta a sliccét, félrehúzta a bugyimat és már magamban is éreztem. Ilyenkor azért élvezem a szoknya előnyeit, jelentősen megkönnyíti a dolgokat. Mohón húzott magára, egyikünket sem érdekelte, hogy most nem használunk gumit. Az ő forró testére vágytam, tisztán akartam érezni a lüktetését.
`Nem volt elég? Még használni akarsz? Teljesen ki akarod zsigerelni a testem?`- lihegte, miközben mozogtunk. Még ilyen állapotában is hihetetlenül jó volt vele...
`Ne mond ezt, ez hazugság. Mindketten élvezzük...`- simítottam végig a mellkasán.
`De te nem érzel semmit közben. Te csak használsz, megdugatod magad velem.`
`De én imádom, ahogy megdugsz.`- sóhajtottam önkívületben a fülébe.
`Akkor miért nem velem vagy?` majd jobban magához húzott és érzékien a fülembe súgta- `Megígérem, hogy minden nap megduglak, ahányszor csak akarod!`- markolászta a combomat.
Ahogy lovagoltam rajta, egyre hangosabban sóhajtoztunk és nyögtünk. Nem fogta vissza magát, szerencsére én nem ittam annyit, hogy ezt még nagyjából kontrollálni tudjam, ha esetleg helyzet van.
`Hm? Így áll az alku? Mond, hogy igen...Kérlek...`- nyögte vágytól elhaló hangon.
`Jó...`- nyögtem én is elfojtott hangon. Csak hagytam magam sodortatni.
`Annyira hiányzol...minden szar, amióta nem vagy mellettem...`- megemelte az állam. `Szeretlek...én nem tudok nélküled létezni. Már nem... Muszáj, hogy velem legyél, érted? Muszáj...`- bújt hozzám és már aránytalanul erősen szorított. Sosem mondta ki a szeretlek szót a titkos viszonyunk alatt sem. Vajon csak a sok pia hozta elő belőle ezeket az erős érzelmeket? Vagy mindig is így érzett, csak én nem vettem észre?
Hangokat hallottam közeledni az ajtó felé.
`Sssh...halkabban, jönnek.`- rátettem a kezem a szájára, de nem hagytam abba a mozgást. Lassan csúszkáltam le-fel, miközben az arcát néztem. Hihetetlenül be voltam indulva, annyira jó volt őt magamban érezni és a helyzet, hogy lebukhatunk, pedig még inkább a magasba csapta az adrenalint. Elvettem a kezem és helyette a számat tapasztottam az övére. Ahogy hangosabbak lettek a hangok, úgy közeledtem én is a beteljesüléshez. Miközben érzékien játszott a nyelvével a számban, azalatt az izmaim is összehúzódtak és remegve, hang nélkül próbáltam elnyomni az orgazmus okozta felszabadult energiákat. Ezután éreztem magamban szétfolyni a forró anyagot, ahogy ő is hangosabban nyögdécselve elélvez, ezért újra a szájára tapasztottam a kezem. Csukott szemmel hátradőlt és lihegve próbált picit magához térni ismét.

`Aj, bazd meg, ki a faszom zárta be, mindjárt behugyozok!`- hallottam kissé artikulátlanul Max hangját, miközben durván rángatta a kilincset a kulcsra zárt ajtón.
`Én csak Niko-t keresem. Te vagy bent, kicsim?`- kiabált be Ami is hasonló állapotban. Szinte kővé dermedve ültem, de Niko mintha mi sem történne, fészkelődni kezdett alattam.
`Na mi legyen? Kiszóljak, hogy igen, én vagyok és épp a WC tetején ülök veled a farkamon? Hm?`- súgta kissé gúnyosan a számba. Csak pislogtam a szemeibe, ez annyira nem ő volt. Hanem az alkohol, meg az a hülye fű. Undorodva néztem rá, ki akartam szállni az öléből, ám ekkor már a léptek is távolodtak és ismét csak mi voltunk. Látva vagy inkább némiképp realizálva megrökönyödésemet, hangnemet váltott és visszahúzott az ölébe még szorosabban ölelve.
`Mond, hogy érzel valamit. Hogy nem csak szexre használsz.`- súgta érzékien.
`Ne beszélj velem így még egyszer! Én nem a kapcád vagyok!`- próbáltam józanul viselkedni. Eléggé feldühített.
`Tudom...hanem a szerelmem!` bújt hozzám kissé elesetten. Úgy látszik. berúgva elég hangulat ingadozó is tud lenni.
`Összeköltözöl Amival, úgyhogy ne mond ezt nekem!`- jutott eszembe és erre könnyek gyűltek a szemembe. Megpróbáltam picit eltolni magamtól. Tehetetlennek éreztem magam és eddig bírtam a színjátékot. Ezt meglátván gyengéden megfogta a fejem és közel hajolt hozzám.
`Egy szavadba kerül és nem teszem! Ha azt mondod, te is szeretsz és kész vagy velem összeköltözni, azonnal visszacsinálok mindent! Az érzéseimen semmi nem változtat, téged szeretlek.`

Annyira elvarázsoltak a szemei, az illata, a csókjai, a szavai, hogy tényleg azt éreztem, így kell tennem. Vele kell lennem, ő az én társam. Nem érdekelt senkinek a véleménye, csak az számít, hogy mi szeretjük egymást. A felmerülő problémákat pedig majd megoldjuk valahogy.
De először észrevétlenül ki kellene innen surranunk...




Ajánló

Az elsõ említésre méltó koleszos történetem 15 éves koromban történt. Nem is akárhogy. Éppen zuhanyoztam, amikor Béla belépett. Õ 165/66, hosszú barna haj, barna szem, sportos testalkat, szexi segg és kívánni való kb. 16/6-os farok! Na szóval: Õ volt az egyik ideális fiú, akit már hosszú ideje néztem. Persze észrevettem a szemem sarkából többször is, hogy õ hasonlóan figyel engem. Na, de visszatérve ahhoz az estéhez! A fiú bejött utánam, majd felajánlotta,...

Elsõ a koleszban

11.-es voltam már, teltek a napok, hetek a koleszban, semmi extra nem volt, nem is mertem volna felvállalni, se beszélni róla, mert olyan emberek vettek körül, akik nem nézték volna jó szemmel.

Amúgy eléggé vegyes társaság volt a koliban, voltak kockák, sportolók, mûvészek, gyúrósok stb.


Volt egy srác, õ 12.-es volt abban az évben jött, több szintes épület volt, én az elsõn laktam, õ a másodikon.

Volt, hogy szoba...

Homoszex a koleszban 1.



Mivel a valos eletben nem lehet nyilt az ember ezekrol a dolgokrol (ertheto okokbol) gondoltam leirom azokat az esemenyeket amik meghatroztak az eletem , amik formaltak azza ami vagyok most.
Aki el ugy hogy mindig minden pillanatban alarcot kell viselnie kint mert maskulonben nagy bajba kerul erti mit erzek.
Ki is vagyok? , hat egy 30 eves meleg pasi aki a batyjaval el egyutt mar tobb mint 15 eve , animalszex rajongo es szeretek rendszeresen betojni a bugyimba.
Mi egyutt not...

A bugyis (kakis)

Egy Budapesti ház 5-ös számú lakásában élek. Az életem eléggé unalmas és monoton. A nyárszünet közepén jártunk, és én a suli végezte óta semmit nem csináltam. Nagyjából egyedül voltam, mivel apám a lakás egyik távoli szobájában forgatott pornófilmeket illegálisan. Ez volt a munkája. A kuncsaftok eljöttek hozzá, dugtak, apa felvette, aztán pénzért eladta õket. Ilyen egyszerû. Nem volt nagy szám, de rendesen megélt belõle. Én még csak párszo...

A homoszexuális szomszéd

Taxisofõrként sok emberrel találkozom.
Soha nem lehet kiszámítani, hogy milyen inditatásu az az ember, legyen az nõ, vagy férfi akit mellém rendel a véletlen. Jó magam 45 éves 182 magas -jóképûnek mondott- pasi vagyok. Egy hétköznap estefelé a Blahánál beszállt egy átlagos alaku nõ. Kellemes ruha, kellemes frizura, kellemes arc, volt a jellemzõje. Rákosborzasztó egyik lakótelepe volt a megadott cím, tehát elindultunk. A novemberi kellemetlen esõs hideg idõ m...

A meleg taxisofőr



Miután elmúlt az a nyár, amelyen a testem hátsó része rendesen meg lett dolgozva apám és a munkatársainak hála, elkezdõdött az iskola…végzõs év…sok feladat…és egy nagy meglepetés várt rám.
Egyik péntek délután elõbb hazamehettünk a suliból, aminek nagyon örültem. Elképzeltem milyen pornóra fogom kiverni, majd ezután egy jót alszom. Amikor a házunkhoz értem, meglepetésemre nyitva találtam a bejárati ajtót. Beléptem. Kéjes, férfi han...

Apám, haverom és én


Szex linkek, ingyenes szex oldalak