Homoerotikus fantáziák



Van nekem egy nagyon jó barátom, akivel már 6 éve ismerkedtem meg. Közös hobbink a fotózás, azon belül is a vasútfotózás. Ez a speciális hobbi rengeteg kirándulással jár országszerte. Ádám - a kis imádatom tárgya - egy 180 centi magas, 70 kilós, 25 éves fiú. Tömegében egy deka felesleg sincsen, mivelhogy úszással, bicajozással és TRX edzéssel tartja karban csodás testecskéjét.



2011-ben - egy verõfényes áprilisi napon - 3 napos fotózásra adtuk a fejünket Tamási környékén. Elsõ nap, annak is a már-már nyarat idézõ délutánján egy domb oldalában heveredtünk le. A köröttünk elterülõ fû puha szõnyegként szolgált. Egyszer csak megszólal - angyalom - hogy rohadt meleg van, a nap is úgy tûz, mintha muszáj lenne neki és ezzel a lendülettel már rántotta is le magáról a sötétszürke pólóját, melybõl rögvest párnát gyúrt feje alá. A következõ pillanatban már könnyeden fekszik is a hátán. A nap sugarai már töltötték is enyhén barna mellkasának szõrtelen, szeplõtlen bõrébe az áldásos D-vitamint. Jómagam persze életem végéig is gyönyörködtem volna a látványban, de cselekedni kellett. Nagy belsõ harcok után - mégis erõt véve magamon - hasonlóképp leheveredtem mellé a fûszõnyegre. Épp oly messze csak, hogy ha úgy alakul, akkor egy ,,véletlen" mozdulattal érintõlegesen kézfejemet végighúzhassam a nap által már felhevített mellkasán. Újabb percek telltek el, fejemben ezernyi gondolattal. Nem szabad, ne tegyem kockára sok éves szoros barátságunkat, Istenem vajon mi lesz a reakciója. Észre veszi-e, hogyan magyarázom ki, és mi van, ha még tetszene is neki csoda fojtán.

Tán negyed óra telhetett el, mikor a kis belsõ ördög irányítani kezdte bal karom izmait. Most vagy soha! Hihetetlen óvatossággal megtörtént a mozzanat, a kezem végigsiklott a forró bõrén. Határtalan kíváncsisággal - de csukott szemekkel - ,,lestem" a reakcióját. A mozzanat után kicsit megváltozott a lélegzetvétele, ekkor álmos hangon halkan annyit mondtam, hogy ,,Nyújtóztam egyet, bocs!" már jött is a válasz: ,,Semmi baj, de mitõl hideg a kezed, mikor meleg van...?" Nahát ekkor hihetetlen öröm fogott el, hogy semmi baj? ! De nem törhetett ki az öröm belõlem, inkább csak annyit válaszoltam röviden, hogy ,,Nem tudom." Hatásszünet következett. Majd Ádám halkan, de kissé kuncogva megszólal, hogy ,,Tedd a hasamra a kezed, nehogy megfagyj itt nekem ebben a 25 fokban!" Ki sem mondta az n-betût, a kezem már ott is volt a pociján, ahogy kérte nagy meglepetésre. Ki tudja, tán szerencse volt, hogy a kezem valóban hideg volt. Ennek a furcsa véletlennek köszönhettem, hogy utána hosszú percekig a hasán érezhettem a kezemet. Ezt a számomra fontos pillanatot a világ összes kincséért sem cseréltem volna el. A nap szüntelen ragyogott tovább, kényeztetett minket. Bennem viszont megint ,,dolgozni" kezdett az a bizonyos kis ördög. De mégis inkább elfojtom, nem szabad ajtóstul a házba rontani - szokás mondani... Tellt-múlt az idõ. Ádám egyszer csak felült és az okostelón a megfelelõ applikáción megnézte a fotózni tervezett vonatot, hogy merre jár épp. Negyedórányira járt tõlünk, ígyhát kezdtünk készülõdni. Mindketten póló nélkül, a nap mostmár hátunkat kényeztette sugaraival. Beállítottuk a fényképezõgépeinket, majd megérkezett a várt dízelmozdonyos tehervonat. Lefotóztuk, majd az elõzetesen Pécsett lefoglalt kollégiumi szálló felé vettük az irányt. Az autóút ,,semleges" dolgokkal tellt, nem is igazán akartam semmi olyant tenni, ami egy kicsit is ,,kétértelmû". A szállásunkra 20 óra magasságában érkeztünk egy pizzériában elköltött kellemes vacsorát követõen.

Második felvonásként természetesen következik az esti tusolás, mint a megfáradt nap végének i-betûjére felteendõ pont. Önzõen, de természetesen huncut udvariasságból ,,Nyugodtan menj elõre." mondattal magam elé engedtem. Közben el-ellopott pillantásokkal a mindenütt kellemesen izmos testét lestem, amint levetkezett. Feszes boxeralsójából és a benne található csomagból persze nem láthattam semmit, mert ennek levétele elõtt törölközõbe csavarta formás csípõjét. Zuhanyzást követõen a kellemes klímájú szobába lépett ki a zuhanyzóból. Finom bõrét számtalan apró kis vízcsepp borította még, melyeken a szoba halvány megvilágítása mégis tükrözõdött. Az a fránya törölközõ megintcsak a csípõjére volt csavaroda. Tépném róla le rögtön... Megszólalt megint a kisördög bennem. De természetesen cselekednem nem volt szabad. Tiszta boxerét így vette föl, még csak egy véletlen pillanatra sem lehetett látni semmit sem, amit én szerettem volna. Sebaj, végre lekerült a törölközõ, így az alapjáraton lévõ férfiassága domborulatát lehetett csak kivenni, majd egy férfias mozdulattal jobb kezével benyúlt és igazított a ,,belsõségeken" egyet. Beszélgettünk a nap eseményeirõl, majd egyszer csak az ágyán találtam magam, amint a laptopján elemeztük, szerkesztettük a nap ,,terméseit". Engem már jobban érdekelt hogy megint közel lehetek fétisem hús-vér élõ tárgyához, Ádám testéhez. Õ az ágyon törökülésben ült, én meg annak szélén. A délutáni kaland óta forrt bennem valami. Fortyogott bennem valami, ami egyre nehezebb teherként nyomta a lelkem. Barátságunk elsõ napjától kezdve csaknem folyamatosan erõsödött bennem ez az érzés. Tán most érkeztem el arra a pillanatra, hogy ezt a terhet levethessem, megoszthassam vele. 6 év õszinte barátság tán már elég lesz ahhoz, hogy az õszinte színvallásomat követõen sem szakadunk el egymástól örökre. Nem keletkezik közöttünk áthatolhatatlan szakadék. Isten tudja csak, hányszor fogalmaztam meg a mondatokat, melyeket egyszer a tudomására hozok. Ígyhát erõt vettem magamon és félelmekkel teli lélekkel így szóltam, miközben a képeket szerkesztettük, vagyis csak õ szerkesztette. Én a színvallással voltam elfoglalva. ,,Szeretnék néhány komoly dolgot mondani neked." Közben nem mertem ránézni, de az illem úgy kívánta, hogy ezt mégiscsak a kedvesem szemébe kell mondani egyenesen. Õ csak annyit válaszolt, hogy ,,figyelek". Majd belekezdtem talán életem legnehezebb mondatába:



,,Ádám, én tiszta szívembõl szeretlek úgy mint barátot, úgy, mint fiút."



Tekintete megakadt a laptop monitorján, felém fordította a fejét, két sötétbarna, láthatóan megdöbbent szemeivel rám nézett, s nem szólt semmit. Percek telhettek el, mikor a szemkontaktust lezártam, lenéztem a szoba padlózatára. Mélyen néztem magam elé, már-már azt latolgatva, hogy most rontottam el mindent. Tönkre tettem egy barátságot, többé már nem lesznek közös programjaink. Majd a sor fojtatódhatott egyébb, ,,világvége" jellegû gondolatokkal. A szoba félhomályában egyszer csak szemem sarkában megjelenik kétoldalról két kéz, melyek az arcomhoz értek. Csakis Ádám kezei lehetnek! Gyengéden arcomat megfogta, majd még ennél is gyengédebben a lefelé nézõ arcomat maga felé fordította. Még mindig nem mertem a szemébe nézni, ugyanakkor sejtelmem sem volt, hogy most vajon mi következik. Szívem úgy kalapált, mint még elõtte sosem. Mintha órák tellettek volna el, pedig másodpercek történése volt. A következõ pillanatban egy rövidke, hihetetlenül gyengéd, érzésekkel teli aprócska puszit éreztem jobb arcomon. Nem más, mint Ádám ragasztotta arcomra lelkének egy darabkáját, szívének egy kis lenyomatát. Ez a puszi gyengédebb volt a legoltalmazóbb, legszeretõbb szülõi, anyai puszinál is. Ebben a pillanatban rettegésem átváltott határtalan megkönnyebbülésre, örömre. Egy hatalmas kõ esett le szívemrõl, egy hatalmas titkot vetkõztem le, melyet ennél szebb végkifejlettel elképzelni sem lehetett. Eztán lecsukta a laptop fedelét, kiült az ágy szélére õ is, majd kicsit itt elbizonytalanodva nézett hol rám, hol a padlóra. Nem szólt, de láttam, hogy keresi a szavakat, akárcsak én egy fél perccel azelõtt. Végül csak erõt vett magán és megszólalt: ,,Ezt mióta titkoltad magadban, Kornél?" -,,Barátságunk elsõ napjától." Fogalmaztam lényegretörõen, más szavak nem jöttek ki a nyelvemen. Észrevehetõ döbbenettel az arcán így szólt: ,,Több mint hat éve már?" -Igen. Válaszoltam nagy sóhajjal. Következõ pillanatban azon találom magam, hogy két kezével a hónom alatt átölel, magához szorít. Állaink egymás vállán, s így simogatta a hátam. Szavakkal leírhatatlan érzések öntöttek el, majd viszonoztam én is. Forró ölelkezésünk közben megszólal és a következõt mondja: ,,Nem gondoltam volna rólad, hogy így belémszeretsz." -Nem tehetek róla Ádám, minden porcikádat imádom. És most itt vagy a karjaimban, el sem hiszem. Ezt most azt jelenti akkor, hogy..." -Igen Kornél, azt. Vágott szavamba. Majd szorosabban magához ölelt. Ezen a ponton már nem bírtam magammal, de igazából nem is akartam már uralkodni cselekedeteimen. Gyengéden tolni kezdtem ölelkezõ testünket hátrafelé, mígnem õ az ágyra dõlt hanyatt. Kezeimmel a vállait fogtam meg, majd csókolgatni kezdtem a nyakát, majd haladtam izmos kis mellkasa felé. Minden négyzetcentiméterre többtucat puszit adtam. Édes, tûzvörös mellbimbóján külön elidõzve. Mellei között a köldökéig háromszög alakzatban épphogy kezdett pihésedni mellkasa. E háromszöget vezetésül használva jutottak el csókjaim köldökéig. Ennek mélyét nyelvemmel kényeztettem, mire össze-össze rándult kellemes felsõteste. Megállapíthattam, hogy itt bizony csiklandós. Nem kínoztam tovább, így továbbhaladtak gyengéd csókjaim férfiassága felé. Alsóját nem akartam ,,megbontani”, nem akartam elrontani ezt az isteni pillanatot. Egyik kezemmel azért gyengéden csak rámarkoltam, simogattam párszor. Megállapítást nyert számomra, hogy bizony vérkeringése hibátlanul mûködik odalenn is. Pusziözönjeimnek irányát megfordítottam és felfelé haladtam tovább. Közben egy kérdést tettem fel neki: ,,Ugye akkor te is...?" -Igen, Kori. Halkan jött a válasza. Eközben kezeivel a hátamat simogatta, melynél akkor jobb érzést elképzelni sem tudtam. Hosszú percekig kényeztettem felsõtestét csókokkal, s egyszer csak megállított, tenyerével megfogta az arcom kétoldalt, mélyen a szemeimbe nézett és így szólt: ,,Ma elõhoztad belõlem is azt, ami hosszú évek óta lappangott. Sosem gondoltam volna, hogy egy fiú kényeztetését így tudom élvezni. Nagyon köszönöm neked Kornél! Mire én: ,,Ha tudnád, hogy milyen régóta vártam ezt a pillanatot, hogy 6 év viszonzatlan vágyakozása, érzelmei végre viszonzásra leltek általad. Még mindig nem hiszem el, hogy itt vagyok veled. Végre elmondhattam, bizonyíthattam érzéseim. Hatalmas terhemet végre levetted vállamról." ,,De akkor miért nem adtál jelzéseket? Én semmit sem vettem észre eddig rajtad, talán csak azt, hogy ritka bizalmas szintre került barátságunk az elmúlt évek alatt." ,,Nem mertem kockáztatni. Mi van, ha elutasítasz? Elveszítelek, és nem láthatlak többé. Elõre nem tudhattam, hogy te miként reagálnál. Hiszen lassan bebizonyosodott számomra, hogy nekem – egy fiúnak – esélyem sem lehet nálad. Semmi jelét nem mutattad, hogy a fiúk felé kacsingatnál." ,,Hidd el énmagam sem tudtam eddig a napig. Elfojtottam magamban sokmindent, melyet te oldottál fel." Párbeszédünk végét azzal zártam, hogy megyek tusolni. Épp állnék fel az ágyról, mikor utánam nyúl, megszorít és visszahúz magához egy ,,Ne menj most!" felszólítással. Nem tiltakoztam, hanyatt fektetett és arcára elégedett, meghitt mosoly ült. Közben elkezdte simogatni férfiasan szõrös mellkasomat, hasamat. Lehúnytam szemeimet, hogy mégjobban átadjam magam az érzéseknek. Majd azt éreztem, hogy akjaim közelében egy langyos szuszogás jelenik meg. Következõ pillanatban ajkaink egyesültek egy gyengéd csók következtében. Lassan, óvatosan csókolt rá számra, melyet viszonoztam is. E rövidke csók után megszólalt: ,,Mostmár mehetsz zuhanyozni." És huncutul mosolygott. Ezt a kis ajándékot nevetéssel köszöntem meg, majd mentem is. Zuhanyzás közben is még egyre csak azon jártak a gondolataim, hogy ez még mindig nem lehet igaz. Álmom vált valóra, melyrõl sosem gondoltam volna. Az este hátralévõ részét immár teljes koncentrációval az aznapi fotók szerkesztgetésével töltöttük - egymás karjaiban, ágyban fekve. Megállapodtunk abban is, hogy semmit sem siettetünk egymás felé. A jövõben kell egymást felfedeznünk a saját tempónkkal.




Ajánló

Az elmúlt napokhoz hasonlóan ma is úgy mentem be a munkahelyre dolgozni, hogy a szemeim állandóan kutakodva kerülgették minden helyesebb srác tekintetét. Annyira ki voltam már éhezve a több, mint egy hónapja tartó egyedüllét miatt, hogy nehezen tudtam megállni, hogy ne forduljak vissza minden egyes jónak vélt fenék vagy egy-egy helyes arc láttán.

Az étteremben ahol felszolgálóként dolgoztam, igyekeztem állandóan diszkréten viselkedni, hiszen a munkatá...

Jóapa emlékei 2.

Egy kapualjhoz értünk a belvárosban. Lilás neon reklám villogott a sötétben, ami az "Öröm" szót rajzolta ki. Ahogy beléptünk egy pulthoz értünk, ahol egy piros-fekete csipkés, kellemesen szolis bõrû szuper szexi nõ nyújtott át nekünk két kulcsot, majd mosolyogva jó szórakozást kívánt. Miután elzártuk a cuccainkat, beléptünk a fogadótérbe, ahol zene szólt, volt pár idõs, elég sok középkorú, és szerencsére pár velünk egy korosztályú is.
Kezdtem ...

Szûk Valentin

Közeledett a születésnapom. Már szinte hagyomány volt, hogy a nagybátyámmal ezen a napon moziba megyünk. Így hát megnéztem a mozimûsort az interneten. Hosszasan böngésztem a filmek között, de egyik sem volt olyan, ami nagyon érdekelt volna. Elérkezett a várva várt nap és a nagybátyám délelõtt jött, hogy elvigyen a szokásos filmezõs napra. Már készen voltam, gondosan bepakoltam a táskámba mindent, amire szükségem lehet, és felöltözve vártam, hogy induljunk. S...

Homonap szülinap

Helló, újra itt vagyok. Az előző történetben megismerhettetek, így azt hiszem, hogy szükségtelen az újbóli bemutatkozásom. A mai történetben a főnököm (Mr. Ferguson) unokaöccséről mesélek nektek. Jó szórakozást.
Éppen éjjeli szolgálatban voltam, amikor a nagyfőnök, Mr. Ferguson megkeresett. Elmondta, hogy át kellene költöznöm a bungalóból az egyik apartmanba, mert nyáron idejön az unokaöccse dolgozni. Most érettségizett a srác, s szeretne egy kis p...

A főnök unokaöccse

Az elsö dugásom Már nem vagyok popsi szüz bisex sex egy házspáral Egy hétvége amit soha nem feledek el


Másnap korán ébredtem.Zsuzsa a konyhába kávét fözött. Szia drága felébrdtél ?,Hogy érzed magad?,Én csak mosolyogva mögéléptem és nyakon csókolttam.Jól és ti hogy vagytok.?Szerinted? A kávé lejött és a teraszra kiültünk. Péter a férje a kávé illatára elökerült.Sziasztok köszönve leült közénk.

Na mit szertnétek m...

Már nem vagyok popsi szüz


Szex linkek, ingyenes szex oldalak